Melyben FŐHŐSt elrabolják a Főnix Különeges Erők, ám csodálatos módon megszökik
Selion beugott a Kocsmába egy pofa sörre. Odabiccent minden kedves ismerősnek,
majd a pulthoz battyog. ;)
- Hogy mik vannak? - szalad fel szemöldöke, a kémény tetejéig, - majd ott körbenéz és visszajön -
jelentést suttogni FŐHŐSünk hegyes-bal fülébe. :D
Körbenéz, majd valamit megbeszél a kocsmárossal és az ivó különböző pontjaira mutogat,
miközben hevesen gesztikulál és :D. Kocsmárosunk bólint, majd Selion kitrappol és visszatérve egy
dobozkát hoz be, majd egy asztalra kipakolja és munkához lát.
Az imént mutatott pontokra felszerel valami kis izét, ami úgy néz ki, mintha valami egészen más lenne.
Közelebb érve egy apró kis fémtáblát látható minden egyes kis izén, melyre az alábbi felirat van
vésve apró betűkkel:
Mindent Megfigyelő és Elraktározó Készülék, mely készült Főhős Selion megbízásából a
Közönséges Gnómok műhelyeiben.
A Közönséges Gnómok (továbbiakban KG) feladatukként tűzték ki,
hogy minden lehetetlennek látszó feladatot megoldjanak véges határidőn belül.
Többek között ezért készülhetett el ez a készülék is.
A terveket készítette a KG megbízásából Mexer Elek, főcsavarnok és lelkes, fiatal tehetségekből
álló csapata.
Ha támogatni kívánja munkájukat kérjük juttassa el adományát az alábbi számlaszámra:
KINCSTÁR-123322-12233688-221332-11233-HR
Majd munkáját befejezvén HŐSünk mindenki arcába integet és távozik. :D
Selion
Feketeláb előbújva a sötét sarokból, ahol eddig ült, gonosz vigyorral közelít a MéMEK felé.
"Remélem, ezt még látod" - suttogja vigyorogva, majd elővesz valamit a köpenye bal zsebéből.
A valami egy összegömbölyödött manó formájában tűnik fel először, de ez nem tart sokáig,
mert hamar kigöngyöli magát, és megrázkódik. Hosszú, vékony, de feltűnően sok ponton ízelt ujjaival
kisöpri sárgás kóchaját az arcából, majd a MéMEK-et megpillantva hatalmas "KAJJJJJAAAAAAAAAA"
üvöltéssel ráveti magát.
A többit Feketeláb vállai eltakarják a kocsma döbbent nézőserege elől.
A kapitány, az ijedtséggel keveredett csodálkozást látva az arcokon röpke magyarázatot fűz a dologhoz:
"Falkeni rombolómanó. Szegény, nagyon rég látott igazi gépezetet..
nagyon éhes lehetett már."
Majd vigyorogva hátranyúl, és zsebrerakja a jóllakottságtól
nehezen szuszogó manót.
vagabond
Selion visszarohan, majd körbenézve nagyot sóhajt. - Még szerencse, hogy 4-et raktam fel belőle, Te Galád! Kell az emlék, míg távol leszek. :titok: :D
Selion
Távolodóban még hallatszik Feketeláb zsebéből a cincogó hang:
"És a testvéreim? Őket itthagyod?"
"Nem" - dörmögi a kapitány - "csak megvárom, amíg az egész familia belakmározik.
Utána visszatalálnak hozzám"
"Olyan kedves vagy velünk, Óriás.."
Aztán csak a csend marad, és halk motoszkálás a sötétebb sarkokban..
Vagabond
Valamivel később, egy homályos szobában. Ismerős hang, bár kissé zaklatottnak tűnik:
"Mi az, hogy manóvédelem volt az egyiken? Levágom annak a tündének a füleit.."
Vagabond
FŐHŐS Selion fülét hegyezi, ami nem esik nagyon nehezére, majd a motoszkálásra felfigyelve
előbb gondolkodóba, majd mély letargiába esik. :D
Aztán fejéhez csap és uti-zsákjába túr
és közvetlenül a hamubasült pogácsa mellől előhalászik méteres pecájával egy fémes csillogású hengert.
Kb. másfél órás fárasztás után partra húzza zsákmányát és egy jó nagy doronggal fejbecsapja, ami,
az erőszakos kontaktus hatására éles hangon sziszegni kezd. A levegőt telefújja valami
málnaszagú illatanyaggal, majd a motozás elhal.
A hengerre négy szó van írva: Falkeni Rombolómanó Írtó Jó
Selion nagy sóhajtással, picit a küzdelemtől megizzadva újra felszereli a hiányzó MMéEKéket. :D
Selion
Ugyanabban a szobában, ugyanaz a hang: "Hogy mi volt nálatok? Mi az isten haragja az a gázálarc? Ja, értem. Hogy mit csináltatok a manóvédelemmel? Ezt nem hiszem el. " - morgó, gonosz nevetés - "És pontosan mit jelent az, hogy átalakítottátok tündék elleni védelemmé?"
Vagabond
Miközben Selion sorra vizsgálja az MMéEK működését a megmaradt manóvédelemmel
ellátott készüléhez érve a dobozka tetején levő kis piros lámpa villogni kezd.
Alig pár pillanat múlva fények hasítanak bele az éjszakába körbepásztázva mindent a kocsmában.
A tetőablakokon, és az ajtókon, keresztül berobbannak a Főnix Különleges Erők elit katonái hatalmas
lepkefogó hálókkal felszerelkezve, és félelmetes lendülettel, közrefogják szegény FŐHŐSünket,
aki egy árva szót nem tud kinyögni. Mivel már lehetősége sincs, mert az egyik specialista elit katona
ork-aroma-kézipermetezőjével arca elé fúj, mitől eláll a lélegzete.
Egyszerre több háló indul HŐSünk felé, aki a döbbenettől bénan, lélegzetétől megfosztva,
pár pillanattal később már egy, a KG(B) :D) egyik, begyüjtőtelepére utazik,
egy főnix lábához kötözve.
A távolodó madarak vijjogása és a sarokból egy halk kuncogó hang kiséri hosszú útján... :D
Selion
Feketeláb a hír hallatán halkan sóhajt:
"Megint jönnek az unalmas hétköznapok."
Röviden töri a fejét, majd hirtelen konklúzióra jut:
"Kiszabadítom a patk..pitypangzabálót. Addig se unatkozom."
Vagabond
PixelJ nagyban gyömszöli magába a málnasöröntetesmálnafagyismálnasüteményt direkt erre a célra
tervezett málnasöröntetesmálnafagyismálnasüteményevőkiskanállal.
Hirtelen felmordul PJ:
-Mé' nem málnasöröntetesmálnafagyismálnasüteményevőkisvillát találtak ki?!
Egy kis idő után, miután rájött hogy eltünt a FŐHŐS:
-Hmm... nélküle nem az igazi ez a hely...
Kis gondolkodás után:
-Ööö... várj Feketeláb, segítek! Csak elő kell bányásznom a Húsvéti Nyuszi
Killer Beam pisztolyomat és a Húsvéti Nyuszi Killer Beam pisztolyt Főnix Különleges Erők Elit Katona
Killer Beam pisztollyá alakítómat... :P
Pixel J
Az édes kicsi Gombolyag meg nézi az egészet, és olyan hévvel vihog, hogy már nehéz elviselni.
Aztán kiscicává változik és közli, hogy:
Énismegyekénismegyekénismegyekénismegyeknéismegyek!!!!
(Kár, hogy mindezt macskákra jellemző formában.), majd rövidúton odaugrik a gonosz :P Feketelábhoz,
és rátapad (karmocskák segítségével, persze) a lábszárára. És vinnyog. És ha épp ráér arra is,
akkor elkezd fölfelé mászni...
Feketegombolyag
Feketeláb lenéz a lábán kapaszkodó valamire, és enyhén eltöpreng.
"Mi lehet ez? Patkánynak látszik, de szőrös a farka. Na meg elég kicsi is.."
Egy darabig elnézni, ahogy vergődik, közben megtömi a pipáját, és rápöfékel.
"Úgy látszik, beakadt valamije a nadrágomba" - gondolja végül, és egy reccsenő hanggal kísért
mozdulattal leválasztja magáról.
"Kis oktondi, ráadásul pont a falábamon."
Vagabond
Vinyákol egyet kettőt Feketeláb kezében, aztán hatalmas szemekkel néz rá, amiből a fajtáját annyiból nehezebb megállapítani, hogy macsakáktól természetellenes módon fekete a szeme.
Feketegombolyag
Vetch a terasz esőmentes sarkában ül egy hintaszéken iszogatja az MSZ-ét és eszegeti az MP-t,
közben a Hősfigyelőn követi az eseményeket.
(Néha légzési zavarokkal kűzd.
Oka : Nehéz egyszerre röhögni, levegőt venni és nyelni egyszerre. A figyelmes Aura ezért időnként
kiborítja a hintaszékből :D .
- Hogy a Málnába lehet hanyattesni egy hintaszékkel ?)
Hö hö höhö... Hö hö höhö... Hö hö höhö...
Vetch
Ördög és Pokol - mondta Eduardo. Pontosabban, Feketeláb kapitány motyogta ezt,
amikor hosszas küzdés után berontva a cellába - amiben azt a gyenge FŐHŐS utánzatot tartották -
ott mindössze egy cetlit talált az üres priccsen. Elnézte az ékesnek ezúttal nem mondható tünde
macskakaparást, és sejtette, hogy ha tudna tündéül, akkor mocskosul ideges lenne éppen.
- Hé, te..ébredj - rázogatta az egyik (épp az imént leütött) őr vállát.
Amaz homályos szemekkel eszmélt:
- No? - kérdezte éleselméjűen
- Tudsz tündéül olvasni?
- Mi?..nem..
PUFF
- Hé, te..ébredj - rázogatta Feketeláb egy másik (épp az imént leütött) őr vállát.
Amaz homályos szemekkel eszmélt:
- No? - kérdezte éleselméjűen
"Már volt ilyen 'deja vu'-m" - gondolta a kapitány.
- Tudsz tündéül olvasni?
- Őő..aha
- Mi van ide írva? - nyomta a képébe a cetlit.
- Aszongyahogy: "Mán unok itten lenni. Meklóktam. Tictelette: Fő..f**..FŐHŐS."
PUFF
"Megrúgom a Tündét. De valami érzékeny helyen.."
Vagabond
Pici madár száll a kocsma nemlétező ablakának párkányára (ami viszont létezik) és édesen dalol:
- Trilla, trilla, nemsokára itt a FŐHŐS..
Körülbelül eddig jut, mielőtt egy sör kecsesen, hangtalanul átsuhan rajta.
Feketeláb elővesz egy apró készüléket [ujjlenyomat letörölgető, és málnaillatú lehellet -
készült a közönséges Gnómok megbi..] odasétál, majd röpke vizsgálódás után kijelenti:
"Nem én voltam!"
Ahogy megszólal, málnaillat lepi el a helységet.
Vagabond
A lágy, nyárvégi napsütésben a kocsma ablakán egy töltött-galamb száll be az ablakon és a
lábairól lógó levelet a kocsmáros fejére pottyantja, majd átrepül a konyhába és halált megvető
bátorsággal a húslevesbe veti magát... :cool: :KV:
A Kocsmáros morogva felveszi a levelet, feltöri a pecsétet és magában motyogva olvasni kezdi,
majd pár sor és jó pár perc kínos csend után megszólal:
- Eh, ez se nekem szól! - majd, az egyik asztalra dobja a feltört levelet.
Kedves Barátaim, Kik Egyek Vagyunk A Málnában!
Hosszú idő telt el, mióta nem adtam hírt magamról, de azok akik látták hirtelen jött távozásomat,
megértik miért is késlekedtem ennyit.
Mióta a Főnix Különleges Erők elit-kommandós egységei magukkal ragadtak, el a távoli,
Nevenincs Erdő közepén álló, NemSzökhecc'mek! nevű börtönbe egy mély zárkába vetettek,
mely olyannyira dohos és nyírkos volt, hogy már nagyon féltem, hogy bájos arcocskám megráncosodik
és fényes-hosszú-málnaillatú hajam kiszürkül. (Nem is féltem ám, bevallom, de attól, hogy ezt leírom
remélem, hogy még népszerűbb FŐHŐSötök leszek! ;))
Szóval, az úgy történt, hogy nagyon untam már magam a dohos-nyirkos cellámat és meglehetősen
untam a társaságomat is, mert az nem volt egyéb, mint egy majd fél méter magas patkány és egy fényesre
szopogatott csontváz. Szerencsére a patkány már nem nagyon tudott mozogni, köversége okán.
Csontváz barátomról pedig kiderült, hogy már nem is emlékszik igazán, hogy miért is van itt.
Mellesleg elég jól összejöttek Patkánnyal: azt tervezték, hogy ha egyszer Csontváz kikerül,
akkor majd összekötik életük vékony selyemfonalát és bejárják a Nevenincs erdő környékét.
Biztatásomra Csontváz (továbbiakban Csonti), hogy ha úgy adódik, ledönt Velünk majd egy pofa málnasört.
Na, de térjünk vissza csodálatos menekülésünk történetéhez:
Nagyjából már egy negyed órája raboskodtam Csontiék társaságában, amikor újra csörrent a
zár és becsoszogott egy félvak beholder, aki bűzös lehelletével próbálta meg a bent raboskodókat
jólétre szenderíteni. Mivel ekkor én már felvettem a KG (ugye emlékeztek még) által gyártott
szag-szűrő-feji-alkalmatosságot, nem különösen zavart. Őszintén szólva Csontinak már elég rég
elhaltak a szaglóidegei, Patkánynak pedig merőben más elképzelése volt a finom illatokról,
mint pl Nekem, így egyikünket sem zavart igazán.
Szabadságunk Korlátozója pedig,
igazán nem panaszkodhatott: Látszólag nem volt semmi élet a cellában (Csonti, ugye, Patkány meg
nem számít igazán. ;)), mert én akkor már a háta mögé kerültem és az első kezembe kerülő valamivel
fejbecsaptam. Mint kiderült, az Patkány farka volt. Meglehetősen orrolt rám az eset miatt,
de mivel szabadsága előtt már nem látszott több akadály, hát megbocsátotta botlásomat.
Innen tovább már nem volt túl nehéz a haladás, ugyanis neonzöld feliratok mutatták folyamatosan,
minden elágazásnál: MENEKÜLÉS -> ERRE.
Pár perc eseménytelen haladás után utólsó akadályunkon
az első pillanatokban úgy éreztem elbukunk. Történt ugyanis, hogy a kapuőrséghez érve benyitottunk a
várószobába, ahol két smasszer szuszogott csendesen, ám jöttünkre álmos tekintetüket ránk szegezték.
Bennem pillanatok alatt megállt az ütő, ám Csonti, kinek fejét még mindíg nem volt időm torzójára
visszahelyezni, azonnal feltalálta magát és valahogy így szólt:
"- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretettel üdvözöljük a Megszox vagy Megszök, Börtönőröket
Szórakoztató Önkéntes Alapítványának ajándék, meglepetés műsorán!"
Ekkor én elkezdtem egy üres söröskorsóval és Csonti kezemben lévő fejével akrobatikus mutatványokat
bemutatni. Miközben Patkány énekelt fejhangon bús dalokat, Csonti torzójának táncához, aláfestésül.
Mondanom sem kell, nagy sikert arattunk! Műsorunkat esetleg még Nektek is megismételjük,
ha majd egyszer alkalom adódik hozzá, születés vagy névnap, vagy valami más.
Súlyos válveregetések után Csonti egyre széthulló felsőtestét összeszedegettük és a kedves őrök
kérésére egy, a homályba burkolózó helyről egy tiszta papírlapot húztak elő, hogy dedikáljuk.
Csonti végtagjait épp nem találtuk, Patkányé pedig nem volt alkalmas efféle mutatványokra,
így én írtam egy kódolt, tünde üzenetet, hátha eljön valaki kimenteni engem, a FŐHŐSt.
Miután elbúcsúztunk Smasszer barátainktól, igéretett tettünk, hogy ha legközelebb erre hoz a rosszsors,
akkor majd ők fognak minket elkápráztatni valamilyen hasonlóan szinvonalas előadással,
amit már ott rögtön elkezdtek próbálni.
A Nevenincs Erdőben még rengeteg kalandot élt át furcsa kis társaságunk, ám erről majd egy későbbi
levélben fogok majd szólni.
Most rohannom kell, mert az a megtiszteltetés ért, hogy tanuja lehetek Csonti és Patkány esküvőjének.
Főhős Selion
Selion